Ouran High School (Koukou) Host Club
ismertető (nyelvtanórára írt csodámXD)
Az egyre népszerűbb műfaj, az anime egyik mesterművét Hatori Bisco alkotta meg nekünk. A huszonhat részes, poénokkal és romantikával teli sztori mindenki egyik kedvence lesz, aki csak találkozik vele.
2003. augusztus 5-én, a Hakusensha japán kiadó hozta először napvilágra az anime „nyers”, vagyis manga (képregény) formáját. Az eddigi kilenc kötet jelenleg még fut, és annak negyven fejezetéből sajnos csak párat olvashatunk – azt is kizárólag online.
2006. április 4-én Bisco „megfogta az Isten lábát”, ugyanis a BONES stúdió sugározni kedzte a – már anime – epizódjait. Hatori Bisco mangaka, Takuyo Igarashi rendező és Hirano Yoshihisa zeneszerző tökéletes triója élete legnagyobb művét alkotta meg.
A történet egy szörnyen előkelő iskolában játszódik. A japán oktatási rendszer – a miénkkel ellentétben – három részre osztható: a hat általános és a három-három gimnázium. Ez utóbbit, bár nem kötelező, mégis minden gyerek folytatja tizenöt éves kora után, így például az Ouran High School-ban is. A szokott rendszert azonban felbolygatja egy új tanuló megérkezése, aki ösztöndíjjal jutott be, így teljesen kilóg a gazdag sznobok közül. Nyugodtan, csendben szeretne tanulni, de csak egyetlen egy hangzavar nélküli termet talál. Azonban az sem volt teljesen üres, ugyanis Haruhi belépve a Host Clubot találja ott. A kis csoport feladata: elűzni a lányok szomorúságát és egy percig nem hagyni őket unatkozni! Na de hadd mondják ezt el ők maguk: „…Az Ouran Host Club azért van, hogy a jóképű fiúk, akiknek van idejük, vendégül lássanak bájos hölgyeket, akiknek szintén van idejük, és hasznot hajtsanak belőlük. Ez egy előkelő játék egyedül ennek a szuper gazdag iskolának.” Haruhi szörnyen zavarba jön a helyes – bár elég idióta – fiúk láttán, és véletlenül lever egy nyolc millió japán yen értékű vázát. (Az összeg körülbelül tizenhárom millió forintnak felel meg.) A Club megígéri, hogy elintézik az adósság törlését, de ennek két feltétele van. Belép a csoportba és úgy szólván a Hostok „kutyája” lesz, valamint összesen száz lányt kell elszórakoztatnia. (Később teljes jogú taggá válik, az ügyfelek száma pedig ezerre nő.) Haruhi igazából maga is a gyengébb nem tagja, de ez mégis csak akkor derül ki, amikor megtalálják a személyijét. Azonban a nyolc millió még áll, így Fujioka kisasszony továbbra is tiszteletbeli fiú, legalábbis amíg nem teljesíti a feladatát.
Már maga a történet is sugallja az anime érdekességét, a csodásan kidolgozott, érdekes karakterek pedig csak még vonzóbbá teszik mindezt.
A Host Club tagja többek között Tamaki, a sértődékeny és elképesztően babonás szőke herceg, a Club önjelölt királya; Hikaru és Kaoru, az érzelmes ikerpár, akik minden hülyeségben benne vannak és imádnak játékokat kitalálni; Kyouya, a hidegvérű könyvelő, aki a felébresztéséért ölni tudna; Mori, aki egy szót se szól, de ha mégis, azt se hiszi el senki; valamint Honey, az ötévesnek kinéző, mégis végzős srác az elendeghetetlen rózsaszín plüssnyuszijával. Na és persze a szerénység és a természetesség mintaképe, Haruhi, akinek a neme… nos… most inkább mellékes.
Az egyéb karakterek terén is vannak érdekes figurák, például egy őrült menedzser vagy éppen a sötétség és a vudu mestere, Tamaki legborzasztóbb rémálma a macskabábjával, esetleg Haruhi édesapja, az okama (hobbiból nőnek öltözött félri.)
Az Ouran Host Club garantálja, hogy minden korosztálynál „székről leesős röhögést” vagy éppen „torokkaparó romantikus érzést” kelt (ez utóbbihoz nem ártanak a gyönyörűen megrajzolt fiúkarakterek sem). Mindenkinek csak ájanlani tudjuk, akinek van egy kis ideje megnézni. Még az se baj, ha nem túlzottan érdeklődsz az anime műfajához – ezt biztosan szeretni fogod.
Namiyo-chan (c)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
